Csanytelek Újhalastó, Szkítakori temető
(A képeket lásd:Csanytelek – Újhalastó, szkítakori temető: Képek
A szövegben a sárga kiemelés a mappa képeire utal.)
1979-ben, egy újabb halastó kialakításával kapcsolatos földmunkák során kerültek elő az első leletek. A leletmentést Hegedüs Katalin kezdte meg, majd Galántha Márta folytatta, 1985-ig.
A lelőhelyCsanytelektől délre, a Dong-ér egy kb. másfél méteres valamikori kiemelkedésén helyezkedik el (térkép). A szkítakori temetőn túl neolit (szakálháti) telep és temető, valamint néhány, más korszakba sorolható sír is volt. 1979 és 85 között folytak az ásatások melyek 236 szkítakorba sorolható sírt tártak fel. Sajnos, mivel a halastavat 1985-ben elárasztották, elsősorban a nyugati határait nem sikerült tisztázni. Ugyancsak feltáratlan maradt egy kis terület a domb tetején.
Ritus. A 236 sírból:
103
|
Szórthamvasztásos
|
A síroknak körülbelül fele
|
45
|
Csontvázas, zsugorított
|
Összesen 85 a bolygatottakkal együtt
|
16
|
Csontvázas, háton, nyujtottan fektetett
|
|
5
|
Csontvázas, béka pozícióban
|
|
8
|
Urnáshamvasztásos
|
|
6
|
Urnásés szórt hamvasztásos
|
|
6
|
Zsugorítottés szórt hamvasztásos
|
|
23
|
Nem voltak emberi maradványok
|
|
2
|
Lótemetkezés
|
(71. sír,koponya nélkül, faszenes föld; 111.-es (részleges)
|
Különleges temetkezések:
Faládás sírok: A temető DK-i és DNy-i szélein faládás, ill. fa konstrukciós sírok.
– 80-100 cm oldalszélességű ládák
– vékonyabb, vagy vastagabb ágakból, (105. sír, láda hosszabb oldalai túlnyúlnak a rövidebben.)
– hasított deszkából (118., 122. sírok)
– vastag gerendákból, keresztkötéssel (75., 121., 123. sírok)
Mindenesetben szórthamvas temetkezések voltak. A hamvasztás után összegyűjtött hamvakat, általában a sírmellékletekkel együtt a ládában helyezték el, majd lefedték, és a máglya összesöpört maradványait is a láda tetejére, vagy a sirgödörbe mellé rakták.
Az ásatási megfigyelések alapján feltételezzük, hogy a ládákat a sírgödörben állították össze, tehát nem ‘koporsó’, hanem sírkamra funkciójuk lehetett.
A temetőnek ugyanezen a területén találtunk csontvázas ritus mellett is fa, illetve szerves anyag nyomokat sírokban. (120. sír: zsugorított csecsemő, kivájt farönkön (?)); 77. sír – kislány, zsugorított: alja tengelyre merőleges faágakkal bélelt, fölötte vastagabb ág, szelemen-szerűen ).
143. sír, zsug. csecsemő: talán szerves anyagba volt bugyolálva (?) (bőrbe?) Melléklet nélküli.
Sírban hamvasztott temetkezések:
15. sír: Nagyméretű sírgödör, felnőtt nő baloldalra zsugorított helyzetben. Csontok elszenesedve.
Hasonló sírokat tárt felCsallány Gábor 1910, és 1931-ben, Csanytelek Tömörkényi utca lelőhelyen. Leírásából világos, hogy ugyanerről a ritusról van szó, pl. a 28.-as sír esetében. Párducz Mihály, aki a leleteket közölte, úgy értelmezte a napló leírását, hogy az elhamvasztott csontokat anatómiai rendben tették vissza (Csallány – Párducz: 1944-45). Talán ritusváltást jeleznek.
Több sírnál is megfigyeltük, hogy a temetés után, de a sírgödör foltján belül, a sír fölött tüzet gyújtottak: 20-30 cm-es átégett réteg.( 20. sir, zsug. nő, 69. sir, szórthamvas.)
Kettős sírok:
16. sír:Nagyméretű gödör, testvérpár (?) 10-12 éves kislány és 6-8 éves fiú, béka fektetés. Az edények, mellékletek két ‘készletet’ adnak ki. Kisebb leletek: agancs hengerek (2db), fenőkő, kések, karperecek, 3 db nyílhegy.
Több olyan hamvasztásos sír van, ahol a leletek utalnak arra, hogy esetleg kettős sírok lehetnek, (ahol a halottat ugyanazon a máglyán égették esetleg el). 52.-es és 39.-es sírban orsógomb és lándzsa is volt. A 39.-es sírban ezen túl két ‘edénykészlet’ volt – egy edény kivételével.
Már említettük a szórt- és urnás hamvasztásos ritus együttes meglétét (6 db), amit szintén kettős sírként értékelünk.
Ritus változatossága: nem homogén népesség
Preszkíta(nyújtott és zsugorított csontvázas), valamint továbbélő későbronzkori népesség (urnás), rátelepedett K-ről, DK-ről bevándorolt (?) népesség (szórt hamvasztásos és nyújtott csontvázas).
Mindezek következménye, hogy még kis földrajzi területen belül is nagyon eltérő ritusú temetők lehetnek: Sándorfalván a sírok többsége zsugorított, Vekerzugon nyújtott csontvázas.
A különböző ritusok a temetőben nem különülnek el, nem alkotnak ritus szerinti csoportokat – kivéve faládás, szerves anyagos sírok – DE! Talajviszonyok, hidrológiai viszonyok hatása is lehet! Talán a gyereksírok csoportja is elkülöníthető.
A sírok valószínüleg családi csoportokat alkotnak . Nincs még részletes elemzés.
Társadalmi rétegződés:
Kiemelkedően gazdag, fejedelmi temetkezés nincs a temetőben.
Úgy tűnik, a vezető réteg nagyméretű sírgödrökben temetkezik. (Árkos, (halmos) sírt nem figyeltünk meg, de nem jelenti, hogy nem lehetett.) Mind a négy ritussal vannak nagy sírok, (urnással is!) (Sándorfalván csak szórt és zsugorított ritussal!) Általában gazdagabb leletanyaggal, vagy kiraboltak. Mindegyikben van fegyver, ha csak (szimbolikusan) egyetlen nyílhegy is
Leletanyag:
Fegyverek
A temető feltünően gazdag fegyverekben. Még talán Heténynél is gazdagabb.
236 sírból 50-ben volt fegyver, 40-ben többféle. Jelentős szám, hiszen nők és gyerekek is vannak a temetőben.
25 sírból
|
lándzsa
|
9
|
fokos
|
20
|
nyílhegy
|
2
|
Pikkelypáncél darabja
|
1
|
pajzs szél
|
?
|
zablák
|
A fegyveres sírok, úgy tűnik, egyenletesen oszlanak meg a sírcsoportok között. Valószínüleg harcos középréteg temetője, a temető használata alatt végig (?).
– 72. sír –csontv.: 16 aranyozott nyílhegy à(tegezben).
– 203. – zsug.: 4 aranyozott nyílhegy, lándzsa, lándzsahegy védő,.
– 106. – szórthamvas: pajzs szél, sok edény.
191. sír: (7. kép)
3 x 3 m-es sírgödör, bolygatott, csontvázas. Edénymellékletek a D-i oldal mellett. Állatcsont melléklet: részleges csontvázak anatómiai rendben: 2 bárány és egy juh.
Kerámiamellékletek: két ‘készletet’ adnak ki: lehetett kettős sír. (8, 9, 10. képek) Két nyílhegy, két orsógomb.
Kerámia: (11, 12, 13, 14. kép)
Kézzel formált:
Népesség eredetére, ill. kapcsolataira utalhat.
Preszkíta-eredetű/hatású
K-i, DK-i hatást mutatók: erdős steppe, Al-Duna, Fekete tenger vidéke (Bulg.), Olténia (Ferigile csoport.)
K-alpi Hallstattkör, Ny, DNy.
Egyéb leletek:
Tükör, ékszerek,
Gyöngyök (borostyán út) (15. kép)
Datálás: (16., 17. kép)
41. sír: gömbös lábú, kígyóhátú fibula, valamint a 208. sír csónakos fibulája az i.e. VII-VI. Századra datálhatóak àa temető kezdetét az ie.VI. sz. Második felére tesszük.
Valószínüleg megérte a kelta hódítást az i.e. 4. sz.-ban, de biztosat csak részletes elemzés után lehet majd mondani.
(Mivel a temető még nincs közölve, kérem, hogy a fenti összefoglalásra való hivatkozásokat mellőzzék.)
(2011. márc. 22. Galántha Márta)
|