Vid�kenk�nt, de m�g v�rosonk�nt is k�l�nb�z� st�lusok alakultak ki. Pirik�nek H�romsz�kben, K�zdiv�s�rhelyen volt szerencs�je megismerni, tanulm�nyozni, �s megtanulni a mesters�get. Mestere, L�szl� Ot�lia a csern�toni m�zeum hagyom�nytisztel�- �s k�vet� munkat�rsait�l saj�t�totta el ezt a technik�t.

Sorra sz�lettek a pereferaumos (hagyom�nyos) l�d�k, a fali- �s sarokt�k�k, a hossz�- �s padl�d�k, t�lasok, kend�szegek, meg az �ll� t�lasok �s m�g sok-sok praktikus konyhai kisb�tor: s�- gyufa- f�d�- �s kan�ltart�k. Mind-mind festett�k, m�g a kis iratos �s leveles l�d�kat, bok�ly- �s t�ny�rtart�kat, az �gyakat, a sz�keket, a karos reng�ket, �s a templomi karzatot is .

A kontyos sz�k jellegzetesen sz�kely b�tordarab. T�ml�ja profilban �br�zolt kontyos fejben v�gz�dik. Gazdagon festett mint�zata mellett �rdekes n�pszok�s fûz�dik hozz�. Az ilyen sz�kek be�ll�t�s�val jelezt�k a csal�d hangulat�t. Amikor szent volt a b�ke, a fejek egym�s fel� n�ztek, amikor meg valami perpatvar volt, a sz�keket megcser�lt�k, a fejek ellent�tes ir�nyba n�ztek. M�g a bet�r� is l�thatta, hogy most nem k�v�natos a vend�g a h�zn�l.

A h�romsz�ki b�torok alapsz�nei a s�t�tk�k (jobb�gyk�k), a vil�gosk�k (templomk�k), a palak�k, a barna, a v�r�ses barna, a z�ld �s az okkers�rga. A term�szetes anyag� (n�v�nyi-, �llati- vagy �sv�nyi-, stb.) fest�keket �s fix�l� f�nyez� r�tegeket haszn�ltak.

Sz�kelyf�ldet v�gigj�rva azt tapasztalta, hogy ah�ny vid�k, ah�ny csal�d, annyi f�le tulip�n d�sz�tette a festett b�torokat. Vill�s hegyû, ajakos, kanyarv�ges, facsart, fias, sz�rnyas, p�rt�s, stb. A tulip�n a n�iess�get szimboliz�lja. Szaporod�st jelz� vir�g. Ez�rt alkalmazt�k a l�d�kon is, a magyars�g egyik legkedveltebb jelk�p�t.

Kov�cs Iv�nn� h�romsz�ki mint�kkal festett b�torai a P�ter-pinc�ben Mikul�sig megcsod�lhat�k szerd�n �s p�nteken 10-12 �s 14-16 �r�ig, illetve vas�rnap d�lut�n 13-15 �r�ig.