A hetilapban rendszeresen megjelen� �r�sokb�l az olvas� megismerhette a r�g�szeti gy�jtem�ny becsesebb darabjait vagy p�ld�ul az �pusztaszeri Nemzeti T�rt�neti Eml�kparkban tal�lhat�, szentesi vonatkoz�s� �p�leteket. A mostani sorozat a m�zeum legut�bbi gyarapod�sait veszi sz�mba, ami tal�n az�rt lehet �rdekes a nagyk�z�ns�g sz�m�ra, mert a l�togat�k k�z�l csak kevesen nyernek bepillant�st a sz�nfalak m�g�tt zajl� mindennapi tev�kenys�gbe. A gy�jtem�nyek �sszet�tel�vel, �llom�ny�val t�rt�n� megismerked�s ugyanakkor r�vil�g�that arra, hogy a ki�ll�t�sok gyakran csak a legreprezentat�vabb, az adott tudom�nyter�let sz�m�ra k�l�n�s �rt�kkel b�r� t�rgyak, dokumentumok bemutat�s�n alapulnak, mik�zben m�kincsek ezrei aludhatj�k �r�k �lmukat a rakt�rak m�ly�n.

Az ut�bbi �vek szakmai f�rumain, tan�cskoz�sain kit�ntetett szerep illette meg a m�zeumok n�prajzi gy�jtem�nyeivel kapcsolatos elm�leti �s gyakorlati k�rd�seket, amelyek a jelenkor �s a k�zelm�lt t�rgyi kult�r�j�nak m�zeumi dokument�l�s�ra, illetve a hagyom�nyos �rtelemben vett eszk�zanyag gy�jt�si lehet�s�geire vonatkoztak. Gy�jt�si strat�gi�nk igyekszik az �j szempontokat is �rv�nyre juttatni, �m arr�l sem feledkezhet�nk meg, hogy az el�deink �ltal �ssze�ll�tott t�rgyegy�ttesek sok esetben bizony kieg�sz�t�sre szorulnak. Neh�zs�get jelent ugyanakkor a gy�jtem�nyek b�v�t�se, aminek els�sorban az egyre ink�bb besz�k�l� p�nz�gyi lehet�s�gek szabnak hat�rt. Az igencsak szer�nynek mondhat� saj�t forr�sok mellett tal�n n�mi rem�nyt jelenthetnek a Nemzeti Kultur�lis Alapprogram �ltal meghirdetett p�ly�zatok, amelyek egy-egy nagyobb hagyat�k megv�s�rl�s�nak anyagi h�tter�t biztos�thatj�k.

A tavalyi esztend� folyam�n �gy siker�lt megv�s�rolnunk az 1959-t�l eg�szen az 1990-es �vekig, a nagyt�kei orsz�g�t mellett m�k�d� kov�csm�hely teljes eszk�z�llom�ny�t. Tihanyi S�ndor a tanfolyam elv�gz�s�t k�vet�en nem lett azonnal �n�ll�, hiszen nem �llt rendelkez�s�re az a munkaeszk�z�llom�ny, amely a mesters�g gyakorl�s�hoz elengedhetetlen lett volna. Magyart�sen, a sz�l�i h�z f�szer�ben alak�totta ki els� m�hely�t, majd az 1950-es �vek v�g�n v�s�rolta meg azt a nagyt�kei tany�t, ahol �lete v�g�ig tev�kenykedett. A csal�d a m�hely teljes berendez�s�t meg�rizte, ami azt jelentette, hogy a dokument�l�st �s a m�zeumba sz�ll�t�st megel�z�en minden egyes t�rgyat az eredeti hely�n tal�ltunk. Tihanyi S�ndor �n�ll� kov�csk�nt tev�kenykedett a kollektiviz�l�s ut�n is: lovakat patkolt, ekevasakat �lezett, g�peket jav�tott. Megrendel�i els�sorban a k�rny�kbeli tanyai gazd�k k�z�l ker�ltek ki. A l��llom�ny megfogyatkoz�s�t k�vet�en els�sorban ker�kp�rok jav�t�s�val foglalkozott, ami nyugd�jba vonul�s�t k�vet�en is �lland� elfoglalts�got jelentett sz�m�ra. A m�hely a csal�d lak�s�ul szolg�l� tanya�p�let k�zvetlen k�zel�ben helyezkedik el. Az �p�tm�ny v�lyogfal�, feh�rre meszelt, tengelye p�rhuzamos a nagyt�kei �ttal. A bej�rati ajt�t�l balra tal�lhat� a t�zhely, amelyhez k�zvetlen�l csatlakozik a f�jtat�. Eml�t�st �rdemel m�g a nagym�ret�, far�nkre illesztett �ll�, a satupad, valamint a k�zif�r�. Az �n. r�gz�tett seg�deszk�z�k �s a k�ziszersz�mok k�z�l a k�vetkez� t�pusokat siker�lt sz�mbavenn�nk: pamacs, horgasvas, t�z-, szeneslap�t, �ll�k, satuk, t�zifog�k, kalap�csok, v�g�k, erez�k, �rkol�k, g�mb�ly�t�k, �ll�v�g�k, �ll�bet�tek, hidegv�g�k, k�zi lyukaszt�k, menetv�g�k.

Terveink szerint a m�hely rekonstru�lt form�ban a v�rmegyeh�z�n a szentesi kismesters�gek t�rgyi vil�g�t bemutat� t�rlat keretei k�z�tt lesz l�that�, �r�k eml�ket �ll�tva ezzel egy valamikor igen nagy szak�rtelmet ig�nyl�, ugyanakkor �ltal�nos megbecs�l�snek �rvend� foglalkoz�snak.