Forrás: Délvilág
Írta:

Ötven népi hangszert láthatnak az érdeklődők azon a vándorkiállításon, amely a magyar kultúra napja alkalmából tegnap nyílt meg a szentesi Koszta József Múzeumban. A különleges, elfeledett hangszerek közül többet meg is szólaltattak.
Kecskeduda, töröksíp, tilinkó, doromb, recefice, tökcitera, palóc fuvola – csupán néhány különleges népi hangszer azok közül, amelyeket tegnap óta bárki megtekinthet a szentesi Koszta József Múzeum megyeházi épületében. Az ötven tárgyat bemutató vándorkiállítás anyagát Kurca-parti vonatkozású darabokkal is kiegészítették, így a tárlat tablóin Szenyéri Dániel szentesi tekerős életútja is megelevenedik. – A kiállítást Csete Gyula, a mezőberényi Orlai Petrich Soma Gyűjtemény vezetője rendezte – mondta Béres Mária múzeumigazgató. A hangszereket április 12-éig láthatják az érdeklődők. A múzeumi tárlókban elhelyezett népi hangszereket egy interaktív előadás keretében tegnap életre is keltette Birinyi József. A néprajz- és hangszerkutatótól megtudtuk: a bőrdudákat elődeink kutya-, kecske- és juhbőrből készítették.
A tekerő vagy nyenyere, régies nevén tekerőlant pedig az Alföld déli részén, Kiskunfélegyházán, Szentesen, Csongrádon és Szeged környékén terjedt el leginkább. Érdekesség, hogy egyik nemzeti hangszerünket, a tárogatót a Rákóczi-szabadságharc után betiltották, ahogy a dorombot is, amelynek furcsa hangja az indoklás szerint rossz hatással volt a fehérnépre.