Forrás:Szentesi Élet
Írta: Darók József

Nem mindennapi élményt nyújtó előadással örvendeztette meg hallgatóságát Birinyi József népzenész, zenepedagógus a Koszta József Múzeum meghívására. A magyar kultúra napján előadott műsorát több száz iskolás kísérte figyelemmel, akik nem csak jól szórakoztak, de tanulhattak is.
Birinyi József állandó zsűritag a KÓTA (Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége) minősítő hangversenyein, így többek között a helybeli Pengető Citerazenekar is köszönhet már neki arany minősítéseket, Arany Páva-díjakat. Egyedülálló kollekcióval rendelkezik: mintegy 850 zeneszerszámot gyűjtött össze az évek során, ebből most néhány tucatnyi népi hangszert mutatott be. Látszott, hogy nagy szerelmese a népzenének, ráadásul spontán humorával magával ragadta azt is, aki eddig kevésbé érdeklődött a hangszerek iránt. A szentesi diákok zenei műveltségét hagyományos magyar dudával, sípokkal és hangszertörténeti érdekességekkel egyaránt fejlesztette, melyek némelyike állatok hangját utánozta. A közönséget is megkérte az előadó, hogy énekükkel kísérjék a muzsikáját. Az Érik a szilva című népdalt furulyaszólamra énekelték, a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok sorait pedig citerakíséretével énekelte az alkalmi kórus.
Dorombolt az izgalmas ritmushangszerrel, a dorombbal is, amit 300 évvel ezelőtt betiltottak, mert hangja elcsábította a lányokat, asszonyokat. A körtemuzsikáról Móra a Kincskereső kisködmönben azt írja: csak a jó gyereknek szólal meg. Nos, ezúttal bizonyára sok jó gyerek gyűlt össze, mert megszólalt a kis hangszer. Rácsodálkozhatott az ifjúság a mandolinra, és a cimbalmot is megismerhették.
A játékos, délelőtti interaktív műsor bevezetése volt a délutáni kiállítás-megnyitónak, melyet a múzeumban tartottak. A Dél-Alföld népi hangszerei című tárlaton a zenész által megszólaltatott különlegességek közül többet is láthatunk, szentesi vonatkozással kiegészítve: a tekerő és a citerázás helybeli művelőinek történetébe is bepillantást nyerhetünk.