2009-05-18. Csktl Bajig

Egy csavarg termszet, soha meg nem nyugv fest, Nagy Istvn pasztellkpeibl s sznrajzaibl nylt killts a Szentesen. A szkely szlets mvsz gyalogosan jrta be a fl vilgot, munkssgt Kosztolnyi Dezs is mltatta.
Az 1873-ban szletett Nagy Istvn nyughatatlan alkat mvsz volt: egsz letben vndorolt, csavarg termszett csak elhatalmasod betegsge tudta meglltani, ekkor Bajn telepedett le. Egszen tvennyolc ves korig jrta a vilgot, kezdetben egyedl, majd csaldjval, legtbbszr gyalogosan.
A szks krlmnyek kztt l fest Erdlyben szletett s nevelkedett, a Cski havasok kztt tlttte gyermekkort. Tanulmnyait Mnchenben s Prizsban folytatta, jrt Itliban is - ismerte teht a nyugatot, azonban mgis maradt hazjban: a magyar tj s a magyar emberek realista megfestje lett. Az els vilghbor idejn hadi piktorknt tevkenykedett. Bolyongsai sorn folyamatosan rajzolt, fknt pasztellel s sznnel. Munkssgt kortrsai is elismertk: Kosztolnyi nagy csodlattal mltatta tehetsgt, Surnyi Mikls pedig regnyt rt a mvsz letrl.
A killtott kpek segtsgvel a ltogat vgigjrhatja a realista stlusban fest Nagy Istvn letnek minden llomst: elidzhet a zord Cski havasokat brzol, stt rnyalat kpek eltt; gynyrkdhet az ezer sznben jtsz balatoni naplementben, vagy beleveszhet az alfldi tanyavilg flledt, szikrz fehrsgbe.
Nagy Istvn egszen hallig igen szegnyes krlmnyek kztt lt, ezrt olcs anyagokkal dolgozott: nem egyszer lelmiszer csomagolsra alkalmas zsrpaprra vetette mveit. A kpek azonban alapos restaurls utn visszanyertk eredeti formjukat, s kprzatos, lnk sznvilgukat.
|