Ki�ll�t�sunk h�romdimenzi�s f�nyk�peket mutat be: a fot�k egy piros-k�k "szem�veg" seg�ts�g�vel t�rhat�s�v� v�lnak, a magass�g �s a sz�less�g k�t dimenzi�ja mellett a m�lys�g harmadik dimenzi�j�val gazdagodnak. A felv�telek t�m�ja igen v�ltozatos, k�z�s benn�k, hogy mindegyik eredetije egy sztere�f�nyk�p.

Ez a k�l�nleges fotogr�fia val�j�ban kett�, egym�st�l kiss� elt�r� k�pb�l �ll, amelyeket az emberi szem �ll�s�nak megfelelõen k�t k�l�nb�z� sz�gbõl vettek fel ugyanarr�l a t�rgyr�l. A k�pp�r egy speci�lis szerkezetben, a sztereoszk�pban szeml�lve egyetlen t�rhat�s� k�pp� olvad �ssze a k�pn�zeget� tudat�ban.

A Magyar Nemzeti M�zeum T�rt�neti F�nyk�pt�r�nak �s Felvinczi S�ndor mag�ngy�jtem�ny�nek legl�tv�nyosabb, leg�rdekesebb, 1850 �s 1918 k�z�tt k�sz�lt sztere�felv�telei a digit�lis k�pfeldolgoz�s �s az anaglif-elj�r�s seg�ts�g�vel, sztere�n�z� k�sz�l�k n�lk�l v�lnak h�romdimenzi�ss�, a l�togat�nak csak egy piros-k�k pap�rszem�vegre van sz�ks�ge. Az anaglif-technika m�r t�bb mint sz�z �ve ismert k�lf�ld�n �s Magyarorsz�gon egyar�nt, l�nyege, hogy a jobb �s a bal szem helyzet�nek megfelel�en felvett k�t k�pet �gynevezett kieg�sz�t� – komplementer – sz�nekkel (pirossal �s k�kkel) m�solj�k egym�sra. Az �gy kapott k�pet a k�tsz�n� szem�veg seg�ts�g�vel, a kieg�sz�t� sz�nek hat�smechanizmus�nak k�sz�nhet�en, az emberi agy t�rben k�pes �rz�kelni.

A ki�ll�t�s bemutatja a sztere�f�nyk�pez�s t�rt�net�nek n�h�ny eredeti kell�k�t is: f�nyk�pez�g�peket, sztere�n�z� k�sz�l�keket �s sztere�felv�teleket. Sztere�f�nyk�pek m�r az 1840-es �vekben k�sz�ltek Nyugat-Eur�p�ban �s Magyarorsz�gon egyar�nt. A 19–20. sz�zad fordul�j�n sz�mos c�g, p�ld�ul az amerikai egyes�lt �llamokbeli B. W. Kilburn Company (1865–1909), az Underwood & Underwood (1882–1923), valamint a n�met Neue Photographische Gesellschaft (1894–1922) gy�rtotta nagy mennyis�gben �s �rt�kes�tette vil�gszerte a sztere�fot�kat. A k�pek olyan aktu�lis esem�nyeket �r�k�tettek meg, amelyekr�l a sajt� tud�s�tott, s az emberek fant�zi�j�t, „vizu�lis k�v�ncsis�g�t” izgatt�k.

A nagy nemzetk�zi ki�ll�t�sok, diplom�ciai esem�nyek, h�bor�k �s term�szeti katasztr�f�k fotogr�fi�i mellett sokakat �rdekeltek az egyes orsz�gokat bemutat� sztere�felv�telek. Az urak k�r�ben keresettek voltak az aktokat, lenge �lt�zet� n�ket �br�zol� k�pek is. Haz�nkban a sztere�f�nyk�pek a 19. sz�zad v�g�n �s a 20. sz�zad elsõ k�t �vtized�ben terjedtek el sz�lesebb k�rben. Ekkor a fot�technika egyszer�s�d�se m�r lehet�v� tette, hogy a hivat�sos f�nyk�p�szek mellett m�kedvel� fotogr�fusok �s mag�nf�nyk�pez�k is pr�b�lkozzanak sztere�fotogr�fi�k k�sz�t�s�vel. A k�lf�ldi sztere�f�nyk�p-k�sz�t� �s -forgalmaz� c�gek nagy p�ld�nysz�mban �rus�tott felv�telei Magyarorsz�gra is eljutottak, form�lt�k a magyar f�nyk�pv�s�rl�k, gy�jt�k, f�nyk�pez�k �zl�svil�g�t, s aktu�lis ismereteket k�zvet�tettek a vil�g t�voli t�jair�l. A t�rhat�s� k�peket alkalmazt�k oktat�si seg�deszk�zk�nt is. A sztere�fotogr�fi�k f�nykora az 1910-es �vek v�g�n le�ldozott, ekkorra m�r a k�pes magazinok �s �js�gok, valamint a mozg�k�p, a film gyorsabban �s lebilincsel�bben t�j�koztatta a nagyk�z�ns�get a vil�g t�rt�n�seir�l.

Sztere�f�nyk�pek az�ta is k�sz�ltek �s k�sz�lnek, sz�mos mag�nf�nyk�pez� ma is m�veli a fotograf�l�s e m�faj�t. A t�rhat�s �rz�keltet�s�re az anaglif-elj�r�st alkalmazz�k napjainkban a tudom�nyos �letben (t�rk�p�szet, �rkutat�s) �s a m�szaki oktat�sban; k�sz�lnek filmek, �js�gok �s k�nyvek k�pmell�kletei, valamint fot�ki�ll�t�sok ezzel a m�dszerrel.