2009-06-26. Az őskor szépei
Forrás: Szentesi Élet
A nyolc éve hazánkban is elterjedt Múzeumok éjszakája rendezvényhez idén harmadik alkalommal csatlakozott a Koszta József Múzeum. A június 20-án megrendezett programsorozat ezen az estén több mint ezer érdeklődőt vonzott az intézménybe és kiállítóhelyeire. Aznap egy jelentős kiállítás rendhagyó megnyitójára is várták a közönséget.
A nyugat-magyarországi régió, Győr-Moson-Sopron-, Vas és Zala megye területén zömmel az utóbbi években folytatott nagyberuházásokhoz kötődő ásatásokon előkerült újkőkori és rézkori plasztikus emberábrázolásokat mutatja be a "Százszorszépek" címet viselő kiállítás, cáfolva azt a vádat, miszerint lassú a megyei múzeumi szervezetekben dolgozó régészek tudományos tevékenysége. A kiállítás, melyben 178 műtárgy szerepel, s ebből 154 emberábrázolás, a nemzetközileg már jól ismert kincseket sem mellőzi, így bemutatták a becsehelyi idol, valamint a Szegvártűzkövesi Sarlós isten. Az idol idegen eredetű szóval ember alakú istenség ábrázolást jelent. Az e fajta ábrázolás fontos szerepet játszott az őskori ember mindennapjaiban és hitvilágában. Az őskori mester leegyszerűsített, de tökéletesen kifejező formákat használt, a díszítés és a festés pedig minden egyes szobrocskát önálló alkotássá emelt. Az idolok tükrében világos, hogy az újkőkor végén, a rézkorban a nemek társadalmi pozíciójában átrendeződés következett be: egyre gyakoribbak a férfiábrázolások. Láthatunk a kiállításon több Baltás istent, igazolva, hogy a Szegvártűzkövesi istenábrázolás után a földi és égi hatalom megragadásában a Lengyel-kultúra férfiai sem maradnak el a Tisza-kultúra idoljai mögött. A telt idomú nőalakok egyértelműen a termékenység-kultusz megnyilvánulásai. Az őskori, körülbelül Kr. e. 4300-tól 5800-ig terjedő időszak emberábrázolásait bemutató tárlatban a Múzeumok éjszakáján különleges, gyertyafényes tárlatvezetést tartottak a kiállítás rendezője, Ilon Gábor, illetve dr. Béres Mária régészek, mivel az érdeklődés akkora volt, hogy több turnusban kellett csoportokat indítani a hangulatos teremben. Egy külön tárlóban a nyugat-magyarországi idolokkal részben egykorú, vagy idősebb Szegvár-tűzkövesi istenszobrokat (az 1956-ban, Csalog József által feltárt Sarlós isten és társai korát mintegy hétezer évre teszik a szakemberek) és arcos edényeket is a látogatók elé tárták, melyek hosszú évek után visszatértek a vásárhelyi múzeumból, hogy szemléltessék a Dunától nyugatra és keletre élő népek szakrális felfogásában és alkotásaiban mutatkozó különbséget.
D. J.
|