Forrás: Délvilág

Nem a régészek húzzák az időt: a tervezők kalkulálták rosszul a feltárandó terület nagyságát a csongrádi elkerülőútnál. Már három és félszer akkora felületnél tart az ásatás, a költségek is ennek arányában nőnek.

Az ásatás ugyanolyan munka, mint az építkezés: van megrendelő, fő- és alvállalkozó. A csongrádi elkerülőutat építtető NIF Zrt. megrendelte az ásatást a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattól, amely – honlapja szerint – 5700 forint plusz áfáért vállalja a munka négyzetméterét. Az alvállalkozó, a szentesi Koszta József Múzeum 2100 forintot kap, de a költségek egy részét a fővállalkozó állja. A KÖSZ mindent folyamatosan ellenőriz, négyzet- és köbméterre meghatározza, mit kell ásni, mit nem. A legutóbbi elszámolásnál 45 ezer négyzetméternél és 65 millió forintnál tartottak. Béres Mária, a szentesi Koszta József Múzeum igazgatója, az ásatások vezetője azt mondja, mindezt azért fontos leszögezni, mert a csongrádi elkerülőútról és a felgyői kerékpárútról szóló cikkek alapján bárki gondolhatja azt: a régészeken múlik, hogy nőnek a költségek, és nem haladnak az építők.

– A mi múzeumunk ezzel a munkával az utóbbi száz év legnagyobb régészeti vállalkozásába fogott tavaly júliusban – mondja Béres Mária. – Reggel 7-től este 7-ig a helyszínen vagyunk, utána dokumentáljuk a munkát. Amikor a tervezés időszakában kiszámolták, mekkora lesz az ásatás területe, valami miatt a teljes nyomvonal szélességének egyharmadával kalkuláltak. Így jött ki az a 10 ezer négyzetméter, és néhány hónap, amelyet én eleve kevésnek gondoltam. Amikor elkezdtük a munkát a félegyházi út felé eső szakaszon, már az első lelőhelyen több lett a föltárandó terület, mint 10 ezer négyzetméter. Folyamatosan módosítgatni kell a szerződést, és az ezzel járó adminisztráció lassan a munkavégzést lehetetleníti el. Ha a számítás pontosabb lett volna, eleve nagyobb csapattal indulunk. Nagy szükség volt a régészhallgatók és az Ásatás Kft. segítségére. Még van két terület, ezekre csak a jövő hét közepén léphetünk rá, így nem tudni, ott mekkora lesz a föltárandó terület.

Zömmel rézkori és szarmata emlékek kerülnek elő: utóbbi nép idején ez a vidék olyan sűrűn lakott volt, mint most a Dunántúl. Egyedülálló kenyérsütő kemencét és gyepvasra alapozott fémfeldolgozó műhelyt is találtak a régészek – de csalódás is érte őket. Merthogy ők sem látnak bele a földbe.

A csongrádi útépítés várhatóan 2,2-2,3 milliárdba kerül, ebből az építés nettó ára 1,3 milliárd lehet – a többi pénz a NIF szerint még így is elég lesz a terület megvételére és a föltárásra.

Félrevezető krumplik

A tervezés előtt tanulmány készül a területről, térkép tünteti föl az ismert lelőhelyeket, és a bejáráskor előkerült tárgyak is árulkodnak. De az ez alapján berajzolt „krumplik" nem mindig fedik a valódi lelőhelyet: egy szántóföldön előkerülő cserépdarab 7 év alatt 70 métert is vándorolhat a földművelés miatt. Tehát akkor derül ki, hol a föltárandó lelőhely, és mekkora, ha lehántják a humuszréteget. Ezért tehát sok helyen drágul a beruházás a tervekhez képest. Mi a megoldás? Az, amit egy uniós támogatásból bővülő szentesi tehenészet gazdája tett: tervezés előtt kikérte a múzeum véleményét, és a feltárás árát így kalkulálta be.

Bakos András