2009-10-31. Megjelent a Csalog-könyv
Forrás: Szentesi Élet
Egy évvel azután, hogy a Koszta József Múzeum nagy-szabású régészeti konferenciát szervezett a Sarlós Isten feltárója, az egykori szentesi múzeumigazgató Csalog József munkásságára, születésének századik, halálának 30. évfordulójára, ismét találkoztak az előadók. Az apropó örömteli volt, hiszen mondhatni rekordidő alatt elkészült a konferencia előadásait tartalmazó, szép kiállítású kötet.
Az október közepén rendezett bemutatón vehették először kézbe a múzeum kiadásában megjelent, 300 oldalas, képekkel, ábrákkal gazdagon illusztrált könyvet. Az eseményen Bondár Mária, az MTA Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese köszönetet mondott a szervezőknek, Béres Máriának és Szabó János Józsefnek, a szerkesztőknek, az időközben elhunyt Bende Líviának, valamint Lőrinczy Gábornak.
A "Medinától Etéig" kötetcímről két Tolna megyei helység jut eszünkbe. Medina a korai neolitikum egyik fontos dunántúli lelőhelyét, Ete egy jelentős középkori mezővárost jelent Decs határában, magyarázta az esemény szónoka. Medina és Ete számára két pont az idő számegyenesén. E két időpont közötti több ezer év azonban idolokat, időhorizontokat, középkori települést, hiedelemvilágot, szokásokat, emberi közösségek életét és mindennapjait vetíti elénk, valamint a Sárközt, néprajzot, mindazt tehát, amellyel Csalog József foglalkozott.
A centenárium alkalmából a konferencián részt vevő különböző szakterületek képviselői legújabb kutatási eredményeik bemutatásával, közkinccsé tételével tisztelegtek a sokoldalú muzeológus emlékének. A kötetben 46 szerző 34 tanulmánya olvasható, s több is foglalkozik azzal, hogy Csalog József gondolatai, ötletei, elméletei mennyire állták ki az idő próbáját. Ahogyan az a kutatásban természetes, nem minden megállapításunk válik időtlenül igazzá, intuícióink, véleményünk nem mindig bizonyítható.
Bondár Máriában is felmerült a kérdés: vajon milyen gondolatok, ötletek jutottak volna a legendás régész eszé-be, ha rendelkezésére állt volna már korunk műszaki-technikai tudása, a számítógép, a 3D technika, digitális fényképezőgép, GPS, az adatbázisok, terepmodellek, légifotók és űrfelvételek, számítógépes animáció, rekon-strukciós lehetőségek és korunk nagyfelületű, a lelőhelyeket hektárban mérő ásatásai. A résztvevők kiáltványt is fogalmaztak, hogy Csalog híres Szegvár-tűzkövesi lelőhelye örökségvédelmi oltalmat kapjon.
D. J.
|