S�ta a m�zeumban

A v�ros f�ter�n �ll az 1883-ban �p�lt neorenesz�nsz st�lus� volt megyeh�za. Szentes 1883 �s 1950 k�z�tt megyesz�khely volt. Az �p�letet Makay Endre tervezte. �p�t�se m�r 1881-ben elkezd�d�tt, de a kivitelez� v�llalkoz� rossz min�s�g� anyagokat haszn�lt, emiatt statikai hib�k keletkeztek, �gy egy �ven kereszt�l �llt az �p�tkez�s. Az els� �nnep�lyes megyegy�l�st 1883. december 10-�n tartott�k. A megyeh�za homlokzati nagy ablakain�l 6 n�alak-szobor tal�lhat�, amelyek k�l�nb�z� mesters�geket �br�zolnak: mez�gazdas�g, h�ziipar, haj�z�s, vad�szat, kereskedelem, hal�szat. H�dmez�v�s�rhely 1950-es megyesz�khelly� emel�se ut�n az �p�letben a Szentes J�r�si Tan�cs �s a j�r�si f�ldhivatal kapott helyett, valamint itt maradt a megyei lev�lt�r is. A j�r�si rendszer 1984-es megsz�n�se ut�n egy�b irod�k kaptak benne helyet, de a 90-es �vekre csak a lev�lt�r maradt dacolva az �p�let addigra jelent�sen leromlott �llapot�val. A teljes fel�j�t�sra 2004--2005-ben ker�lt sor, az �nnep�lyes �tad�s 2006 janu�rj�ban t�rt�nt. Az �p�letben helyet kapott a Koszta J�zsef M�zeum, a Konferencia �s Kultur�lis K�zpont, valamint a Lev�lt�r.

A l�togat� az els� teremben a k�z�pkorr�l, a t�r�k h�dolts�g id�szak�r�l, valamint a R�k�czi szabads�gharcr�l kaphat �ttekint�st, majd ezt k�vet�en megismerkedhet a v�ross� v�l�s folyamat�val is. Sikeresen illeszkedik mindehhez az az enteri�r, amely viselet-rekonstrukci�kat, k�zt�k 1848-as nemzet�r-, illetve husz�regyenruh�t mutat be. A 19. sz�zad v�g�n, a 20. sz�zad elej�n divatos n�i �s f�rfi polg�ri �lt�z�ket egy korabeli utcar�szletet �br�zol�, hatalmas f�nyk�p el� �ll�tott b�bukon szeml�lhetj�k meg. Az el�tt�k �ll� hirdet�oszlopr�l szinte a sz� szoros �rtelm�ben leolvashat� az elm�lt m�sf�l �vsz�zad h�tk�znapi t�rt�nelm�nek helyi vet�lete.

A k�vetkez� terem �ttekint�st ad a paraszti gazd�lkod�s id�ben �s t�rben v�ltoz� form�ir�l. 150--200 �vvel ezel�tt a szentesi ember a mait�l elt�r� term�szeti viszonyok k�z�tt �lte mindennapjait. A foly�k �ltal el�nt�tt hat�rr�szeken, ahol manaps�g sz�nt�f�ldek �s tany�k egym�sut�nja teszi v�ltozatoss� a t�jat, az �rmentes�t�sek el�tt hatalmas r�ts�gek, n�dasok �s mocsarak ter�ltek el. Az itt �l� n�pess�g alkalmazkodott a term�szeti k�rnyezethez, �s egy sokoldal�, komplex gazd�lkod�st igyekezett kialak�tani, amely biztos meg�lhet�st ny�jtott sz�m�ra.

A harmadik ki�ll�t�terem a v�rosban tev�kenyked� k�zm�vesiparokr�l pr�b�l �ttekint�st adni. A c�hes eml�kanyag megtekint�s�t k�vet�en k�pzeletbeli utaz�st tehet�nk a mesters�gek utc�j�ban, ahol bepillant�st nyerhet�nk a szentesi iparosok (tak�cs, m�zeskal�csos, gyertya�nt�, talicsk�s, bogn�r, kov�cs, sz�cs, sz�jgy�rt�, k�d�r, kors�s, cip�sz) �ltal haszn�lt szersz�mok, munkaeszk�z�k soksz�n� vil�g�ba.

A k�pz�m�v�szeti ki�ll�t�s els� term�ben Szentes k�pz�m�v�szet�vel ismerkedhet meg az �rdekl�d�, amely a v�rosb�l elsz�rmaz� vagy helyben alkot� fest�k, grafikusok, szobr�szok m�veib�l ad n�mi �zel�t�t. A m�v�szeti �letben a kiegyez�s ut�n, a XIX. sz�zad utols� �vtizedeiben a polg�ri m�velts�g terjed�se hozott fellend�l�st.

A Nemzeti pikt�ra ide�lis t�jban. Koszta J�zsef Szentesen c�met viseli az �lland� Koszta ki�ll�t�s, amelyet Hornyik S�ndor (m�v�szett�rt�n�sz, az MTA M�v�szett�rt�neti Kutat�int�zet�nek munkat�rsa) rendezett. Jelen t�rlat koncepci�ja egy olyan Koszt�t k�s�rel meg bemutatni, aki k�l�nf�le fest�i hagyom�nyokhoz �zes�lve, �s azokat tov�bbfejlesztve alkotta meg �letm�v�t.